Kötő gépelemek

 Ék- és reteszkötések

 Alapfogalmak: 

Tengelyekre szerelt tárcsákat, kerekeket axiális vagy tangenciális elmozdulás ellen ékekkel vagy reteszekkel lehet biztosítani. A két kötésmód gyakorlati kialakítása megegyezik, elvi működésük azonban különbözik. 
Forgácsoló eljárással készítik a hornyot a tengelybe és a tárcsa egy részébe. Ebben a horonyban foglal helyet az ék vagy retesz (35. ábra). 



 

                                        35. ábra.

 Ék és retesz

 
Anyaguk rendszerint ötvözetlen acél. 
Elvi működésükben az egyik különbség, hogy az éknek 1 %-os lejtése van, a retesznek nincs lejtése. 
Másik különbség, hogy az ékkötés un. erőzáró kötés, hiszen a homlokfelület lejtése miatt a, horonyba ütve a tárcsa agyának belső felületét hozzászorítja a tengelyhez. A létrejövő surlódóerő nyomatékátvitelt tesz lehetővé. 
A reteszkötés un. alakzáró kötés, szerelése erőhatás nélkül történik , 
a nyomatékátvitel nyíró igénybevétel árán történik meg. 
Összefoglalva: az ék homlokfelületeivel, a retesz oldalfelületeivel fekszik fel a hornyokba;
az ék axilális és tangenciális elmozdulás ellen rögzít, amíg a retesz csak tangenciális elmozdulás ellen. 

 Kivitelezésük, mechanikai vizsgálatuk, alkalmazásuk 

A különféle ékkötések az 50. ábrán láthatók. Ezek mindegyike un. hossznyírású ék. 

 

a) A fészkes éket nagy és váltakozó igénybevételek esetén alkalmazzák. Az ékhorony ujjmaróval készül. A tengelyt és a tárcsát is egyaránt gyengíti az ékhorony. 

 
b) A hornyos ék esetén a fészek helyett tárcsamaróval készült horony van. Terhelhetősége a fészkes ékhez hasonló. 
c) A lapos ék MSZ 304 alkalmazása kisebb nyomatékátvitel esetén indokolt. Ebben az esetben a tengelyben nincs horony, hanem síkra köszörült felülete fekszik fel a lapos ékre. A tengelyt tehát csak a lapos meg- munkálás gyengíti. 
d) A nyerges ék igen kis forgatónyomaték átvitelére alkalmas. A tengelyt horony nem gyengíti. Az ék alsó felületének görbülete a tengely görbületével azonos. A kötés elfordítható és tengelyirányban eltolható. 
e) Az érintős éket egymáshoz képest 120o-os szögben helyezik el, lökésszerű nagy nyomatékok átadására alkalmasak. 
Az ékeket a kiszerelés egyszerűsítése céljából gyakran készítik orros kivitelben. 
Az ékkötések hátránya, hogy az agyat a tengelyhez képest a befeszítés elhúzza, így excentrikus futás keletkezik. Pontos futást igénylő alkatrészeknél nem alkalmazható. Az igénybevétel szempontjából lehet még az ék: keresztnyírású. Ezek az ékek (36. ábra) rudak és agyak hossztengelyére merőlegesen végzik a kötést, axiális irányban rögzítenek. Ha az így kialakított ékkötést gyakran kell oldani, akkor az ék lejtése 1:20, egyébként 
1:30…1:50. Alkalmazzák pl.: dugattyús gőzgépeknél, ahol a dugattyú rudat a keresztfej hüvelyébe keresztnyírású ékkel rögzítik. 
Pontos vezetést igénylő, gyorsan forgó alkatrészeknél a forgatónyomaték átvitele reteszkötéssel hozható létre. Fajtáit az 37. ábra szemlélteti. 

 

          36. ábra.                                                           37. ábra.
       Keresztnyírású ék                                             Reteszkötések:                                                                                       a - hornyos retesz
                                                                            b - fészkes retesz
                                                                            c - íves retesz 

A reteszkötés előnye, hogy a reteszhornyot könnyebb megmunkálni mint az ékhornyot. Kisebb a helyszükséglete. Kisebb igénybevétel terheli azonos körülmények között mint az éket. 
Hátránya viszont, hogy nem ad előfeszítést, ezért az agyat tengelyirányban mindig külön rögzíteni kell. 
Gyakran alkalmazzák tengelykapcsolók, szíjtárcsák, fogaskerekek felerősítésére. 
Gépjárműveken, szerszámgépeken sokszor alkalmaznak íves reteszt. 37. c. ábra. 
Előnye, hogy lejtősen is be tud állni az agy hornyába, hátránya viszont, hogy a tengelyt nagyon gyengíti. 

Méretezés 
A szabványos ékek és reteszek bxh keresztmetszeti mérete 37. a. ábra a tengelyátmérő függvénye. 
Ha ismerjük az átvíendő nyomatékot, a reteszt terhelő kerületi erő: 

                                      
   
amely a tengely és az agy horonyoldalát felületi nyomásra, a reteszt felületi nyomásra és nyírásra veszi igénybe. 
A retesz hosszát az 

                                          
 
összefiiggésből számítjuk, ahol t a retesszel érintkező horonyoldal magassága. 

A pmeg értéke
               öntöttvasnál:                  500 kp/cm2 
              acélnál:                            900…1000 kp/cm2
              hőkezelt acélnál:           1200…2000 kp/cm2. 

Ezután a reteszt még a nyírásra kell ellenőrizni 

                     

                (meg 600-700 kp/cm2) összefüggés alapján.
 
Az ékek hosszának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy 
az Fker erőt most az összeszorított felületek közt ébredő súrlódó erő tartja egyensúlyban. 
 
                       
Az Fn által létrehozott felületi nyomás:

                                

Így az Fker és p ismeretében az ék hossza kiszámítható.

 Csapszeges kötések

Gépalkatrészek relatív helyzetének biztosítására alkalmasak. Szerepük szerint lehetnek
1. csapszegek (hengeresek),                                                                     2. helyzetbiztosító szegek (hengeres és kúpos), 
3. hasított helyzetbiztosító szegek (hengeres és kúpos). 

A csapszegek: rudazatok, görgők, hevederek csuklós kötéseinél használhatók (39. ábra).
Készülnek sima hengeres-, menetes-, kisfejű- és fejes kivitelben. 
Igénybevételük: hajlítás, nyírás és felületi terhelés. 

 

                                            39. ábra.
                                       Csapszegek:                                                                                               a - sima hengeres
                                        b - menetes
                                        c – kisfejű
                                       d - fejes

Biztosításra sasszeget alkalmaznak, amelyet a csapszeg hengeres furatán át helyeznek el és fényes csapszeg alátéttel látják el a kötést (40. ábra) . 
A sima hengeres csapszeg (MSZ 2227) mindkét végén sasszeggel biztosítható. 
A menetes csapszeget (MSZ 2231) kiesés ellen csavaranyával biztosítjuk. A kisfejű (MSZ 2228) és a fejes csapszeg (MSZ 229) egyik végét kell sasszeggeI biztosítani. 
A helyzetbiztosító szegek közül néhányat az 41. ábrán mutatunk. 
Ezek sorra. a következő: MSZ 2218-as illesztőszeg, MSZ 2219 szegecsszeg, amelynek két vége elszegecselhető, MSZ 2220-as rögzítőszeg bekalapálással szerelhető. Az MSZ 221-es kúpos szeg, az MSZ 2222-es pedig menetes kúpos szeg. 

 

 
40. ábra.                                                        41. ábra.
Csapszeges kötés                              Helyzetbiztosító szegek:
                                                             a – illesztőszeg
                                                             b – szegecsszeg
                                                             c – rögzítő szeg
                                                            d - kúpos szeg 
                                                            e - menetes kúpos szeg 

A hasított helyzetbiztosító szegek szoros kötést biztosítanak.
 Fajtái az 42. ábrán láthatók. 
 
                                                   42. ábra.
                                   Hasított helyzetbiztosító szegek



 Súrlódásos kötések


A kötést létrehozó erőhatást - az agy és a tengely között az érintkező felületeken ébredő - súrlódási erő képviseli. 
Kúpos kötésnél a tengelyirányú erőt vagy beütéssel, vagy csavarral történő behúzással hozzuk létre. A kötésnél ébredő erőket az 43. ábrán szemléltettük. 
Fő követelmény, hogy a kúp önzáró legyen, azaz a kúp a félnyílásszöge kisebb legyen, mint a surlódási kúp n félnyílásszöge.  
Így a kötés magától nem oldódik meg. Önálló kötésre ritkán használják, rendszerint az 44. ábrán láthat6 íves retesszel ellátva. és csavarral biztosítva. 
A kúpos kötés előnye, hogy az illesztés játékmentes, 

 

               43. ábra                                                   44. ábra.
Kúpos kötés erőviszonyai                         Kúpos kötés íves retesszel



Oldható zsugorkötést kisebb erőhatások esetében alkalmazunk. általában egy felmetszett szorítógyűrű kerül a tengelyre, a súrlódást létre- hozó F erőt a gyűrűn át helyezett csavar megszorításával biztosítjuk. (45. ábra)

 

                                              45. ábra.
                                    Oldható zsugorkötés
 


Kúpos gyűrűpárok alkalmazásával is létesíthetünk oldható zsugorkötést (46. ábra) . 
Ilyenkor a tárcsa furata és a tengely között maradó gyűrű alakú hézagot kúpos gyűrűpárokkal rakják tele. A kötés létrehozásakor az egymáson elmozduló kúpos gyűrűk biztosan rögzítik a tengelyre szerelt alkatrészt:


 
                    
                                              46. ábra.
                      Oldható zsugorkötés kúpos gyűrűpárokkal

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat